Az élet egy látássérült gyerekkel (folyt.)

Elnézést kell kérnem, amiért az előző bejegyzésem olyan félbe-szerbe maradt. Mentségemre legyen, hogy éjjel 3 óra volt, és én bizony belealudtam az írásba.
Most Ákos sétálni ment Apával,  úgyhogy van egy kis időm írni. (Lásd a képet.)
Nem tudom, mások hogy vannak vele, de nekem egy szabad percem nincs. Ákos folyamatos figyelmet igényel. Nem hiszem, hogy ez a látássérülése számlájára lenne írható, ő egyszerűen ilyen. Nem sírós baba, sőt szerintem nagyon nyugodt, de szereti ha foglalkoznak vele. Néha jól elvan egy-egy játékkal egyedül is, de sokkal jobb móka, ha anya is beszáll a buliba. Én meg természetesen beszállok, mert ha pár percnél tovább magára hagyom, valósággal lelkiismeret-furdalásom van. Gondolom, ez a kezdő anyukák sajátossága, és majd elmúlik. Az első 3-4 hónapban szinte minden napunk másképp zajlott. Ákos semmiféle program kialakítására nem volt vevő. Akkor azzal áltattam magam, hogy majd szépen kialakul, és amíg ő nagyokat alszik, addig én tusolok, főzők stb. :)
Nem így lett. A napi program megvan ugyan, de az csak 2, ritkán 3, egyenként fél órás alvást tartalmaz. Ez éppen arra elég, hogy kicsit rendbe szedjem magam, elolvassam a leveleimet, és esetleg válaszoljak néhányra. A főzés már nem fér bele. Nesze neked házimunka.              
                                                                                                             
Ákos már 6 hónapos múlt, de az otthonunk még most is egy árvíz súlytotta területre hasonlít.
Délután 4 óra körül aztán "megkeményítem a szívem" :), lemegyünk a konyhába, Ákost bele a pihenőszékbe, játékot a kezébe, és főzünk. Közben pedig be nem áll a szám, mesélem, hogy mit csinálok, éneklek, mondókázok, hogy valahogy ne unatkozzon.
Éjjelente is többször felébred, néha csak kétszer, máskor akár négyszer is, de evés után hamar vissza is alszik. Le is szidódtam miatta. Amikor Budapesten, a korai fejlesztőben voltunk, a pszichológusnő alaposan megmosta a fejemet, hogy Ákosnak már nincs szüksége rá, hogy éjjel is egyen, mert nem úgy néz ki, mint akit a kiszáradás fenyeget. Lehet, Ákos is a szívére vette a dolgot, mert az elmúlt napokban olyan is volt, hogy csak egyszer ébredt meg.
Ezek a hétköznapok nálunk, de ha komoly dolgok előtt állunk, akkor Ákos egy kisangyallá változik. Amúgy is az, de olyankor még inkább. A szemészeti vizsgálatok Budapesten altatásban zajlanak, ezért előtte 6 órával már nem szabad enni. Az első vizsgálat idején Ákos még csak 3 hónapos volt, éjjelente 2,5 óránként kelt. A legjobban nem az altatástól féltem, hanem attól, hogy nem fogja kibírni evés nélkül, és végigsírja majd az időt. A vizsgálat előtti hajnalban 3 órától reggel nyolcig aludt egyhuzamban, és utána is tűrte az éhséget még 2 órán keresztül.
Azóta többször kellett már altatni, kétszer szemvizsgálat, egyszer a plusz ujjacskájának műtéte miatt, és mindig ilyen jól viselte. A műtéte előtt, amikor már 10 órája semmit nem evett, képes volt édesen mosolyogni, és ezzel elvarázsolni a kórházi nővéreket.
Mi ez, ha nem egy csoda?
Annyira szeretném tudni, hogy mennyit lát a világból. Mert valamit lát. Ha bemegyünk valahová, egyből kiszúrja a lámpát vagy az ablakot, és úgy látom, hogy a szemétől kb. 10 centire lévő élénk színű tárgyakat is észreveszi. Annak érdekében, hogy minél jobban kihasználja a látásmaradványát, rendszeresen gyakorlatokat végzünk. Az egyik legfontosabb gyakorlat az elemlámpával történő szemtorna. A lámpát le-fel, jobbra-balra, átlósan kell mozgatni előtte, hogy kövesse a fényt a szemével. Majd ugyanezt folytatni kell úgy, hogy különböző színű hengereket világítunk át, amitől a fény más színű lesz. Jó szemfejlesztő gyakorlat a kontrasztos képek nézegetése is, de Ákost ezek még nem kötik le túlzottan. Pedig mennyit dolgoztam, míg összeragasztgattam őket!
  (Kép: Fények és kontrasztok)
Ajánlják azt is, hogy az anyuka fesse ki erős rúzzsal a száját, és úgy beszéljen a babához. Hát, én egy napig teszteltem a dolgot, de aztán feladtam. Ákosnak szokása, hogy megfogja annak a száját, aki közel hajol és beszél hozzá, és ez egy vastagon kirúzsozott száj esetében nem túl előnyös. Ráadásul még egy puszit sem tudtam adni neki.
Összességében azt mondhatom, hogy bármivel képes eljátszani, de a fejlődése szempontjából fontos, hogy a játékoknak élénk színe legyen, változatos, érdekes anyagokból legyenek készítve, és jó, ha hangjuk vagy fényük is van. A ruhákra is érvényes, hogy élénk színűek és kontrasztosak legyenek. De ezt elég nehéz megvalósítani, mert nálunk úgy látszik, alapszabály, hogy a lányoknak csak halvány rózsaszín és fehér, a fíúknak pedig csak halvány kék ruhákat lehet árulni.
  (Kép: Néhány játék)
Visszatértek a sétálók, és én még nem főztem be a húslevest, úgyhogy ennyi volt mára.                                                                           

MINDENKINEK NAGYON BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVÁNOK!

8 megjegyzés:

T REKA írta...

Már nagyon vártam az újabb bejegyzést,nem is tudom hányszor néztem ma be a blogra.Ha igy haladok Ákos függő leszek.
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVÁNUNK!!!

Tarczali Éva írta...

Mi is nagyon vártuk anyukámmal, hogy Ákosról olvashassunk újra.

Patrubány Csilla írta...

Kedves Ibolya, engedelmeddel feltettem a Mamagoló blogjára a profil fényképeteket a blogról, hátha mi is tudunk segíteni valamicskét. Szeretetünkkel tesszük.

Névtelen írta...

Megkérlek írjatok pár részletet a műtétről, hol végzik, mivel jár, és mibe kerül, hogy segíteni tudjunk. Kitartást!

E-Á.I. írta...

A műtétről írtam már a március 31-i bejegyzésemben "Kezelési lehetőségek" címmel. A költségekről egészen pontos információt nem tudok adni, minden a helyszínen dől el. Többféle módszer létezik, és annak függvényében változik az ár is. Látatlanban senki nem mondja meg, melyiket javasolják a mi esetünkben. Az itteni orvosok meg nem tudják megmondani, mert nincs tapasztalatuk ezen a téren. Nagyjából 20-60 ezer dollárba fog kerülni. De majd még természetesen fogok írni erről a témáról.

Kurko Gyarfas írta...

ha jol ertettem a gyereknek 6 ujja volt es ti leoperaltattatok? probalkozzatok ugy gondolkodni (pozitivan) es megerteni, hogy a JOISTEN mit is akar ezzel agyerekkel hatha valami olyant amire nem is gondoltok, hatha olyan feladat van rabizva amire csak o kepes azokkal a kepessegeivel amit fentrol megkap(ott)
A kulonos jelekkel szuletett gyerekeket regen az ISTEN kivalasztottjainak tartottak, a magyar hagyomanyban taltosoknak neveztek. Olvassatok utana, keressetek mindenhol, interneten nagyon sokat talaltok. Keressetek meg Mate Imret magyarorszagon www.yotengrit.com o az egyik utolso taltosunk (gyogyit is). O tudna tobbet mondani nektek a gyereketekrol.
Mi is fogunk segiteni, sajnos csak egy ket jo szoval es egy kis penzel a bankszamlatokra.

E-Á.I. írta...

Kedves Gyárfás!
Nagyon köszönjük a segítségét. Igen, jól értette, Ákos bal kezén 6 ujj volt. Tudom, hogy régebb ezt a táltosok jelének tekintették, tudom, hogy Ady Endrének, és az Árpádházi királyok közül is soknak volt, mégis a műtét mellett döntöttünk. Ákos azt az ujját nem tudta mozgatni, nagyon elállt a többitől, és folyton hátratörött, megakadt a ruhában stb.
Biztos vagyok benne, hogy Isten okkal adta nekünk Ákost úgy, ahogy van. De mivel nem ismerem az Ő céljait, ezért próbálok aszerint cselekedni, amit a szívem diktál. A szívem pedig nem engedné, hogy Ákost abban az állapotban hagyjam, ahogy megszületett.

Névtelen írta...

Sziasztok!

A mi Réka babánk is egyik kezén hat újjal született. Leoperáltattuk. Tudok a táltosokról, de nem kell elmisztifikálni. A "jóisten" nincs külön senkitől, mindannyian "istenek vagyunk". Mindannyian istenazonossággal rendelkezünk.
Én személy szerint a metafizikában találtam meg a valódi magyarázatot minden problémára.Mindennek van logikája és oka.A kislányunk hatodik ujja kinővésének is mélytudattalan okai voltak.
Ha érdekel esetleg ahogyan én értelmezem és kezelem az élet dolgait látogassatok el a blogomra: cslinda.blogspot.com
Ákoskának az anyagi segítség mellett , fontos lenne elkészíttetni a személyi horoszkópját.(NEM bulvárasztrológiáról van szó, hanem sorsfeltáró, karmafeloldó asztrológiáról)
Linda

Megjegyzés küldése